|
REFERENCIÁK – szakmai tevékenység
Kísérleti és szemléltető eszközök
|
 |
 |
 |
 |
 |
|
|
Kísérleti orgona szélláda
Az eszköz Angster Judit és Miklós András hangszerakusztikai vizsgálataihoz készült. A két fizikus az orgonasípok hangzásával és gyártás utáni beállításával – intonálásával – kapcsolatban végzett méréseket az MTA Akusztikai Kutatólaboratóriumában. A vizsgálatokról kétrészes ismeretterjesztő cikket is írtunk HiFi Mozaik című folyóirat számára, erről az
Írásos munkák
lapon találhat további információkat.
A szélládát az orgonaépítés hagyományos anyagaiból és technológiáival készítettem, hogy viselkedése minél jobban hasonlítson az igazi hangszeréhez. Felépítése egy billentyűhöz tartozó hat regiszternek felelt meg. Így hat sípot lehetett rá felhelyezni, de a mérések során ezek közül mindig csak egy működött. A levegőt a mérőhelyiségen kívül elhelyezett ipari ventillátor szolgáltatta egy hajlékony csövön keresztül.
|
|
A szélláda terveit Angster József készítette. Ő volt a három generáción át 1300 európai orgonát építő pécsi Angster Orgonagyár utolsó aktív vezetője. Az ötvenes években a „klerikális reakció” hangszereit készítő gyárat államosították, majd tönkretették; Agster Józsefet és bátyját koncepciós per alapján bebörtönözték. A családi hagyományok azonban a tudomány területén mégis folytatódtak, mert Angster Judit jelenleg Stuttgartban,
a Fraunhofer Intézetben végez orgonakutatást.
A bal oldali képen közelről látható a szélláda és a méréshez felhelyezett sípok. A sötét színű lapok nyitják-zárják a levegő útját az egyes sípokhoz. Egy igazi orgonán ezeket a játszóasztal regiszterváltói működtetik. A jobb oldali kép a mérési összeállítást mutatja a laboratórium hangelnyelő burkolatú helyiségében, a süketszobában (Miklós András felvételei).
|
|

|
|
Möbius autópálya
A vázlatterven látható szemléltető eszközt a Csodák Palotája számára készítettem, ott sokáig használták is. A 200x60 cm méretű asztalon két réteg – hátával egymásnak fordított – alumínium függönykarnis profilból alakítottam ki egy nyolcas alakúra hajlított Möbius-szalagot. A függönytartó sinekben egy apró játékautót lehetett végigtolni, amelynek a kerekeit függönycsúszkák helyettesítették. A látogató így tapasztalati úton győződhetett meg a Möbius-szalagnak arról a furcsaságáról, hogy csak látszólag van két oldala, mert ez a két oldal valójában egyetlen felület.
|

|
Naprendszer modell
A csillagászati ismeretek szemléltetésének nagy nehézsége, hogy az ábrákon vagy a modellekben akkora méretskálát kellene átfogni, ami méretarányosan igen nehezen, vagy sehogyan sem oldható meg. A Naprendszer esetében az 1:5 000 000 000 méretarány előnye, hogy az egyes égitestek mérete a még látható, de mégis könnyen hordozható tartományba esik. A köztük lévő modellbeli távolságok pedig könnyen elképzelhetők, sőt a Naphoz közelebb keringő bolygókat egy nagyobb teremben, vagy szabad téren el is tudjuk vinni az arányos távolságra. A fenti képre kattintva az nagyobb méretben is megtekinthető.
A hordozhatóságot segíti az is, hogy a Napot egy sárga strandlabda jelképezi. Ez alul egy kerékpárszelepen keresztül csatlakozik egy fém talpba. Szállításhoz a labda leeresztehető és összehajtogatható, használat előtt pedig kerékpárpumpával másodpercek alatt a szükséges méretre felfújható. A modellhez tartozik az oldalt látható – valóságban A4 méretű – magyarázat is.
A jobb felső képen fiatal érdeklődők tanulmányozzák a bolygókat a Millenáris Parkban, a 2007 őszi Kutatók éjszakája rendezvény délutánján (ez a kép Mizser Attila felvétele).
|
|

|
|
|
Bemutató távcső
A csillagászattal kapcsolatban engem elsősorban nem a kutatás, hanem az oktatás és ismeretterjesztés vonzott. Még gimnazista voltam, amikor szülővárosomban megszerveztem a csillagászati szakkört. Egyetemi hallgatóként is évekig visszajártam szakkört vezetni. Első távcsövem tükrét magam csiszoltam régi szódásüveg aljából. Tubusát kályhacsőből, állványát vízvezetékcsőből készítettem. Már ezzel a primitív műszerrel is számos bemutatót tartottam a város iskoláiban.
Évekkel később sikerült vásárolnom egy Jénai Zeiss Művek által gyártott, kiváló minőségű, 80 mm átmérőjű és 840 mm gyújtótávolságú távcsőlencsét, gyári okulárokat, egy erős háromlábú teodolitállványt, egy kézi mozgatású távcsőállvány fejet és néhány további fontos tartozékot. A többi szükséges alkatrészt részben magam készítettem, az esztergálandó darabokat pedig megterveztem és műszerésszel csináltattam meg.
|
|
A kis kereső és vezető távcsövet katonai periszkóból alakítottam át. Vörös fényű leddel megvilágított szálkereszt van benne, hogy éjszakai bemutatás közben a távcsőbe tekintő személy zavarása nélkül tudjam ellenőrizni és utána állítani a távcső irányát.
Végül – hogy a távcső a sérülés veszélye nélkül hordozható legyen – egy erős szállító ládát építettem hozzá. Ebben rögzített módon elhelyezhető a fő darabjaira szétszedett műszer, és a bemutatásokhoz szükséges többi tartozék. A műszer szétszedése illetve összerakása mindössze néhány percet vesz igénybe.
A bal oldali kép a műszert szállítható állapotban mutatja, jobbra pedig a Nap bemutatása közben – természetesen biztonságos fénycsökkentő szűrő használatával. Ez a kép is a Millenáris Parkban készült, a 2007 őszi Kutatók éjszakája rendezvény délutánján (Mizser Attila felvétele).
|
|
|