|
|
REFERENCIÁK – műszaki munkák
Barkácsműhely, gépek, szerszámok
Az építő munkák iránti érdeklődésem eredetéről és kiteljesedéséről a
Lakásépítés, felújítás, karbantartás
lapon írok részletesen. Amikor kisgyerek voltam, édesapám a helyi gépgyárban dolgozott szakmunkásként, közben levelező tagozaton végezte a gépipari technikumot. Otthon is sokféle kéziszerszámunk volt, és én hamar megtanultam, hogyan kell használni azokat. Még általános iskolába jártam, amikor már magam készítettem egyszerű karácsonyi ajándékokat a család többi tagjának. Ha pedig az a kérdés merült fel, hogy én mit szeretnék kapni karácsonyra, szinte mindig szerepelt köztük valami újabb szerszám. Az elromlott háztartási eszközöket, készülékeket szétszedtem, tanulmányoztam szerkezetüket, próbáltam megérteni működésüket. Ahogy múltak az évek, egyre több dolgot sikerült meg is javítanom.
Még gimnáziumba jártam, amikor megépítettem első barkácsműhelyemet. Erről ezen a lapon még bővebben írok. Fizikus és csillagász szakdolgozatomat kísérleti témából írtam, kisebb eszközöket magam terveztem és készítettem a mérésekhez. Amikor egyetemi hallgatóként kollégiumban, vagy később albérletekben laktam, mindig volt nálam néhány dobozra való a legszükségesebb szerszámokból. Amikor pedig sok év albérlet után módom nyílt saját lakást vásárolni, kiemelt szempont volt számomra, hogy az új lakás mellett ismét legyen lehetőségem egy barkácsműhely kialakítására.
|
|
 |
 |
|
|
|
|
|
Első barkácsműhelyem
Első barkácsműhelyemet gimnazista koromban építettem lakásunk hátsó udvarának a sarkában. Amikor az itt látható tervet kockás papírra rajzoltam, már tudtam, hogy milyen anyagokat használhatok. Padláson porosodó régi ablakszárnyakat, egy melléképület bontásából származó téglát, faanyagot és ajtót. Zsebpénzemből vásároltam hozzá használt cserepet, és egy kiselejtezett gyalupadot. Az építésben időnként édesapám is segített, a berendezést viszont már egyedül alakítottam ki feleslegessé vált bútorokból. Egyetemi hallgatóként már csak hétvégékre jártam haza, de az idő nem kis részét ekkor is a műhelyben töltöttem.
|
|
|
|
|
|
Jelenlegi műhelyem
Jelenlegi lakásomhoz tartozik egy nagy garázs, amiben azonban én nem autót tartok, hanem barkácsműhelynek rendeztem be. Az épület egy nagyobb és egy kisebb helyiségből áll. A kisebb helyiséget (a felső két kép) elsősorban anyagraktárnak és szerelő munkákhoz rendeztem be. A nagyobb helyiség (bal oldali kép) szolgál a tágabb teret igénylő – és olykor jelentős szennyeződéssel is járó – fa- és fémmunkák számára.
A nagy variálható szerszámfalat ábrázoló jobb felső képet a műszaki érdeklődésűek rákatintva nagyobb méretben is megnézhetik.
|
|
|
|
Szerszámos szekrény
Egy 12 lakásos társasház egyik első emeleti lakásában lakom, az itt bemutatott barkácsműhelyem pedig a ház udvarának egy távoli szegletében áll. Kényelmetlen volna, ha a lakásban gyakorta szükséges szerszámokért minden alkalommal – esőben, hóban, fagyban is – a műhelybe kellene kimenni. Ennek elkerülésére egy öreg írószekrényből konyhába illő külsejű szerszámos szekrényt alakítottam ki. Bútorlapból az alsó és felső rész elé is spalettaszerűen félbehajló ajtókat készítettem.
|
|
Az ajtók belső oldalára szerszámtartókat szereltem. A szekrény belsejébe különféle fiókos és polcos tárolók kerültek. Írólapja fölé pedig kapcsolós dugaljsort és világítást helyeztem el. Becsukva kissé furcsa formájú, de kulturált kinézetű szekrény. Kinyitva viszont mindenféle kisebb javításra, elektronikai és mechanikai műszerész munkára alkalmas műhelyasztal és szerszámtároló. A kinyitott állapot a képre katintva nagyobb méretben is megtekintető. |
|
|
|
|
Állványos keverőgép
A Lakásépítés, felújítás, karbantartás
lapon írok arról, hogy lakásom felújítása során a falazáshoz, vakoláshoz és a burkoláshoz házi készítésű állványos keverőgéppel kevertem az anyagot. A szabályozható fordulatszámú kézi keverőgépet barkácsáruházakban lehetett megvásárolni. Ehhez Dexion profilból és a műhelyemben található anyagokból, alkatrészekből egy erős álláványt készítettem. Az állvány felső fele dönthető, hogy a keverés végén a vödröt könnyen ki lehessen venni a helyéről. Keverési helyzetben viszont egy elfordítható karral biztonságosan rögziteni lehet.
|
|
A szerkezethez 20 literes műanyag habarcsvödröt lehet használni, amiben akár 15 liter anyag is megkeverhető egyszerre. A vödör szorosan illeszkedik egy tálszerű tartóba, alatta pedig egy golyókoszorún körbeforgó acél tárcsa található. Így a keverőszár forgása a kevert massza közvetítésével megforgatja a vödröt, és az anyagok beadagolása után a keverés már automatikusan folyik. Amíg az egyik vödör anyagot felhasználom, addig egy másik vödörben megkeveredik a következő adag. Így segédmunkás nélkül is csaknem folyamatosan tudtam dolgozni.
|
|
|
