szoftverfejlesztés  –  szoftver súgó készítés  –  kiadványszerkesztés  –  szöveggondozás  –  szakillusztrációk  –  nyomdai előkészítés  –  képfeldolgozás  –  szövegfeldolgozás  –  összetett feladatok
Taracsák Gábor honlapja
  Kezdőlap | Bemutatkozás | Munkafilozófiám | Szoftverfejlesztés | Súgó készítés | Kiadványszerkesztés | Referenciák | Csillagászat |
Vissza a referenciákhoz


Témák ezen a lapon


Akadémia nagylexikona
A Szaturnusz bolygó
Orgonapont
Tejútrendszer füzet
Cambridge enciklopédia
Mi kezdődik 2000-ben?
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére
Vissza a lap elejére

REFERENCIÁK – szakmai tevékenység



Írásos munkák, publikációk

Csillagászati szócikkek írása
a Magyar Nagylexikonba

(Magyar Nagylexikon Kiadó)

A Magyar Nagylexikon kiadása a XX. század utolsó évtizedének és a XXI. század elejének egyik legjelen­tősebb tudományos igényű összefoglaló vállalkozása volt. A Magyar Tudományos Akadémia és az Akadémiai Kiadó több évtizedes szakmai előkészítő munkájának eredményeként 1993-ban megindult sorozat kiadását 1997-ben az akkor alakult Magyar Nagylexikon Kiadó vette át és fejezte be. A 19 kötet csaknem 18 000 oldalon mintegy 160 000 címszót tartalmaz. A sok száz csillagászati szócikk írásában számos csillagász vett részt. Az én feladatom a Naprendszerrel kapcsolatos 120 címszó kidolgozása volt.







A Szaturnusz bolygó

(cikk a Csillagászati évkönyv 1979. évi kötetében –
Gondolat Kiadó
)

A cikk megjelenését követő néhány évben volt várható, hogy az Szaturnusz közelében is elhaladó Pioneer–11 és a Voyager űrszondák képeket és mérési eredményeket küldenek a bolygóról. Az írás összefoglalta, mit tudtunk erről a különös kinézetű óriásbolygóról a földi megfi­gyelések alapján, és mik azok a legfontosabb kérdések, amikre választ kaphatunk az űrkutatás segítségével. A közölt ábrákat magam rajzoltam.

  A cikk fő részei:

  • Az óriásbolygók
  • A Szaturnusz a csillagászat történetében
  • A Szaturnusz az amatőrcsillagász szemével
  • A Szaturnusz bolygó adatai
  • A Pioneer–11 és a Voyager űrszondák


Orgonapont I–II.

(cikk Angster Judit és Miklós András társszerzőkkel,
HiFi Mozaik 1988/3. és 1989/1.
)

A kétrészes cikk áttekinti a hangszerek királynőjének tartott orgona történetét, szerkezetét, működési elveit. Beszámol azokról a műszeres mérésekről is amelyeket Angster Judit és Miklós András végzett az MTA Akusztikai Kutatólaboratóriumában az orgonasípok hang­zásával és gyártás utáni beállításával – intonálásával – kapcsolatban. A vizsgálatokról a Kísérleti és szemléltető eszközök referencialapon találhat további információkat. A cikkhez szemléltető ábrákat is készítettem, amelyek bemutatják az orgona szélládák felépítését, a sípok rezgési módjait és hangspektrumát.







A Tejútrendszer

(Uránia Csillagvizsgáló)

A felsőfokú ismereterjesztő szinten megírt, 54 oldalas kiadvány a csillagászat iránt mélyebben érdeklődő olvasóknak, szakkörvezetőknek, pedagógusoknak, táv­csöves megfigyeléseket végző amatőrcsillagászoknak készült. Áttekinti a Tejútrendszer fő jellemzőit, részle­tesen bemutatja a gyakoribb változócsillag típusokat, a kettős és többszörös csillagrendszereket, a csillag­halma­zokat, valamint a csillagközi anyag főbb megjelenési formáit. A füzet számos szemléltető ábrát is tartalmaz, ezeket és a borító tervét is én készítettem.



Csillagászati szócikkek fordítása, kiegészítése a Cambridge enciklopédiába

(Maecenas Kiadó)

Ez az enciklopédia nem nagyobb tanulmányokban fog­lal­ja össze a tudományok összességét, hanem betűrendbe sorolt szócikekkből áll, amit a köznyelvben inkább lexikonnak szoktunk nevezni. A 30 000 szócikket tartal­mazó angol nyelvű eredetit a Cambridge University Press adta ki 1990-ben. A rekord gyorsasággal megjelent hazai kiadás valószínűleg az utóbbi évtizedek legvasta­gabb magyar könyve lett, mert B5 formátumban több mint 1600 oldalt tartalmaz egyetlen kötetbe kötve. Az én feladatom a csillagászati szócikkek fordítása, és szükség szerinti javítása, kiegészítése az angol eredeti lezárása utáni eredményekkel.







Mi kezdődik 2000-ben?

(cikk a Csillagászati évkönyv 2000. évi kötetében –
Magyar Csillagászati Egyesület
)

Az ezredforuló előtti évek újra meg újra visszatérő vitatémája volt a harmadik évezred kezdetének idő­pontja. Újságokban, folyóiratokban, elektronikus leve­lezőlistákon és élőszóban feszültek egymás ellen az érvek. Az egyik tábor szerint 2000. január 1., a másik szerint 2001. január 1. a harmadik évezred első napja. Néhányan kompromisszumos megoldással is megpróbál­koztak, olyanokat állítván, hogy a kérdés nem eldönt­hető, vagy mindkét változat elfogadható. A cikkben kronológiai és logikai érvekkel támasztottam alá, hogy az új évezred 2001-ben kezdődött. Sorra vettem a másik nézet képviselői által leggyakrabban hangoztatott érveket és bemutattam azok cáfolatát. A cikk teljes szövegét elolvashatja a Csillagászati évkönyv honlapján.

  © 2010–2020 Taracsák Gábor Impresszum  
Levél küldése. Kérem, kézzel írja be a címet! Taracsák Gábor honlapja