REFERENCIÁK – kiadványszerkesztés

Az antológia Magyarországon a Tertia Kiadónál jelent meg. Néhány évvel korábban azonban már kiadták az Egyesült Államokban is. A borítót lényegében változatlanul vettük át abból a kiadásból, a szöveg tipográfiáját azonban Katulič László festőművész teljesen újratervezte. A különböző fordítók műveit és a tanulmányokat Makkay Ádám szerkesztette egységes kötetté, az illusztrációként használt fametszeteket pedig Buday György készítette.

Az én munkám a műszaki szerkesztés, a tördelés, az illusztrációk számító­gépre vitele, valamint a nyomdai előkészítés volt. A szöveg tördelésekor többnyire az angol nyelv tipográfiai szabályait kellett alkalmazni (angol idézőjelek; szóköz nélküli, hosszú gondolatjel; pont nélküli sorszámok stb.), a versek tördelésekor viszont a hazánkban elfogadott esztétikai szabályokat vettük alapul. A versek tördelése a kiadványszerkesztés nehéz feladatai közé tartozik, mert a költő által megalkotott tagolást összhangba kell hozni a használt betűmérettel és sortávolsággal, a könyvoldal méretével és az oldalon megjelenő egyéb szövegelemek – élőfej, lapszámozás, lábjegyzet – látványával.

Az antológia belső címlapja
A képre kattintva egy PDF állomány jelenik meg, ami bemutatja a könyv első lapjait: Göncz Árpád angol és magyar nyelvű előszavát, a szerkesztő előszavát, a címadó csodaszarvas legendát, a kötet létrehozásának történetét és a magyar nyelv verstani szempontból fontos sajátosságait.

A tartalomjegyzék első oldala
A képre kattintva a teljes tartalomjegyzéket és a fordítók mutatóját nézheti meg PDF formátumban. Az antológia átfogja a 13. századtól a 20. század utolsó harmadáig tartó időszak magyar költészetét. Csaknem 80 alkotót mutat be rövid élerajzzal és verseik angol fordításával. Az elméleti összefoglalást pedig Cs. Szabó László magyar költészetről szóló tanulmánya adja a kötet végén.